A hároméves bérmegállapodás csak akkor tartható fenn, ha a gazdasági feltételek is teljesülnek

A hároméves bérmegállapodás megkötésekor a felek abból indultak ki, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, a vállalkozások jövedelemtermelő képessége és a termelékenység javulása lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum előre meghatározott ütemű emelését.

2025 őszére azonban egyre világosabban látszik, hogy a gazdasági folyamatok több ponton eltérnek a megállapodás megkötésekor feltételezett pályától. A gazdasági növekedés lassabb a vártnál, a fogyasztás élénkülése nem minden ágazatban jelenik meg azonos mértékben, miközben a kereskedelmi vállalkozások működési költségei továbbra is magasak.

Az ÁFEOSZ–COOP Szövetség ezért a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkáltatói oldalán azt az álláspontot képviseli, hogy a hároméves megállapodás végrehajtását a tényleges gazdasági folyamatok tükrében kell értékelni.

A kiszámíthatóság érték, de nem írhatja felül a gazdasági realitásokat

A több évre szóló bérmegállapodások legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatóbbá teszik a vállalkozások működését és a munkavállalók jövedelmi kilátásait. Ugyanakkor minden ilyen megállapodás abból indul ki, hogy a gazdasági környezet alapvetően megfelel azoknak a feltételezéseknek, amelyekre a felek a megállapodást építették. Ha ezek a feltételek érdemben megváltoznak, indokolt annak áttekintése is, hogy a vállalt bérpálya továbbra is fenntartható-e.

Ez nem a megállapodás megkérdőjelezését jelenti.

Éppen ellenkezőleg: a hosszú távú megállapodások hitelességét az erősíti, ha a felek a tényleges gazdasági helyzet alapján értékelik azok végrehajtását.

A kereskedelemben egyszerre több költség emelkedett

A COOP-vállalkozások számára a bérek alakulását nem lehet önmagában vizsgálni. Az elmúlt időszakban a vállalkozásoknak egyszerre kellett alkalmazkodniuk az árrésstophoz, a DRS működtetéséhez, az informatikai fejlesztési igényekhez, az energiahatékonysági beruházásokhoz, valamint a folyamatosan változó szabályozási környezethez. Mindezek mellett a bérek természetes emelkedése is folyamatos alkalmazkodást igényel.

A kérdés ezért nem az, hogy szükség van-e a bérek emelésére.

A kérdés az, hogy a vállalkozások milyen mértékű bérnövekedést képesek kitermelni anélkül, hogy az a foglalkoztatás, a fejlesztések vagy a vidéki üzletek működésének rovására menne.

A kisebb COOP-üzletek mozgástere jóval szűkebb

A COOP-hálózatban működő vállalkozások jelentős része kis- és középvállalkozás.

Sok esetben olyan üzleteket működtetnek, amelyek nem nagy forgalmú bevásárlóközpontokban találhatók, hanem kisebb városokban és falvakban biztosítják a napi élelmiszer-ellátást.

Ezeknél az üzleteknél a bérköltség növekedését nem lehet egyszerűen nagyobb forgalommal ellensúlyozni.

A működési költségek jelentős része állandó. Az üzletet ugyanúgy ki kell nyitni, fűteni vagy hűteni kell, biztosítani kell a kiszolgálást, függetlenül attól, hogy naponta hány vásárló lépi át a küszöböt.

Ezért ugyanaz a kötelező béremelés egészen más terhet jelenthet egy nagy forgalmú üzlet és egy kistelepülési COOP-bolt számára.

A béremelés hatása túlmutat a minimálbéren

A kötelező legkisebb bérek emelése nemcsak azokat érinti, akik minimálbéren vagy garantált bérminimumon dolgoznak. A vállalkozások többségénél ilyenkor felül kell vizsgálni a teljes bérstruktúrát. Amennyiben a belépő bérek jelentősen emelkednek, a tapasztaltabb dolgozók, üzletvezetők vagy szakmunkát végző munkatársak bére között kialakult különbségek csökkennek. Ennek következtében a vállalkozások gyakran a teljes bértáblát módosítják.

A tényleges költségnövekedés ezért sok esetben lényegesen magasabb annál, mint amit önmagában a minimálbér emelése jelentene.

A gazdasági folyamatokat is értékelni kell

Az ÁFEOSZ–COOP Szövetség álláspontja szerint a 2026. évi bérekről szóló egyeztetéseken a következő kérdéseket is vizsgálni kell:

• hogyan alakult a gazdasági növekedés;
• hogyan változott a termelékenység;
• milyen eredményt értek el a vállalkozások;
• hogyan alakult a kiskereskedelmi forgalom;
• milyen beruházások maradtak el a megnövekedett költségek miatt;
• és milyen foglalkoztatási hatásokkal kell számolni a következő időszakban.

Ezek nélkül a bérek alakulásáról nem lehet megalapozott döntést hozni.

A VKF szerepe éppen az, hogy a felek közösen értékeljék a helyzetet

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma azért jött létre, hogy a munkavállalói és munkáltatói oldal a kormánnyal együtt értékelje a gazdasági folyamatokat, és ezek alapján alakítsa ki álláspontját.

Az ÁFEOSZ–COOP Szövetség munkáltatói érdekképviseletként ebben a folyamatban a COOP-vállalkozások tapasztalatait képviseli.

A tagsági visszajelzések alapján jól látható, hogy a különböző méretű és eltérő adottságú vállalkozások helyzete között jelentős különbségek vannak. Ezért különösen fontos, hogy a döntések ne kizárólag országos átlagokra épüljenek, hanem a vidéki kereskedelem sajátosságai is megjelenjenek az érdekegyeztetés során.

A fenntartható béremelés közös érdek

Az ÁFEOSZ–COOP Szövetség álláspontja szerint a munkavállalók jövedelmének növekedése továbbra is fontos cél, ugyanakkor a bérek tartós emelkedésének gazdasági alapját a vállalkozások teljesítménye teremti meg. Ha a béremelések tartósan elszakadnak a gazdaság teljesítőképességétől, annak következménye lehet a beruházások elhalasztása, a foglalkoztatás csökkenése vagy egyes üzletek működésének ellehetetlenülése.

Ezért a Szövetség azt képviseli, hogy a hároméves bérmegállapodás végrehajtását a felek a 2025-ben kialakult gazdasági helyzet ismeretében értékeljék újra.

A cél nem a megállapodás felülírása, hanem annak biztosítása, hogy a bérek emelkedése hosszú távon is fenntartható legyen, és egyszerre szolgálja a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítását, valamint a COOP-vállalkozások működőképességének megőrzését.