A kisboltok támogatása nem egyszerűen vállalkozásfejlesztési kérdés: a helyi ellátás fenntarthatósága a tét

Új támogatási lehetőség nyílik az ötezer fő alatti településeken működő élelmiszerüzletek számára. A legfeljebb 3 millió forintos támogatás többek között a működéshez kapcsolódó költségek enyhítését szolgálhatja. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség több alkalommal egyeztetett az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium, javasolva a támogatás bevezetését.

A program jelentősége túlmutat egy újabb pályázati lehetőségen: a kistelepülési üzletek működőképessége egyre inkább egyszerre vállalkozásfejlesztési, foglalkoztatási és helyi ellátásbiztonsági kérdés.

A kisebb településeken működő üzletek gazdasági helyzete alapvetően eltér a nagyobb városokban és magasabb forgalmú térségekben működő kereskedelmi egységekétől.

Ezeknek a vállalkozásoknak ugyanúgy finanszírozniuk kell a munkavállalókat, az energiafogyasztást, a hűtést, az informatikai rendszereket, a pénztárgépet, a logisztikát és az üzlet fenntartását. A költségeket azonban sok esetben lényegesen alacsonyabb forgalomból kell kitermelniük.

A támogatás ezért nem egyszerűen egy átmeneti pénzügyi segítség. Arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a kistelepülési kereskedelem jelenlegi működési modellje milyen feltételek mellett tartható fenn hosszabb távon.

Ugyanazokat az alapvető költségeket kisebb forgalomból kell finanszírozni

Egy kereskedelmi üzlet működésének jelentős része fix vagy csak korlátozottan csökkenthető költség.

Az üzlet nyitva tartásához munkavállalóra van szükség. A hűtő- és fagyasztóberendezéseket működtetni kell. Az árut el kell juttatni az üzletbe. Fenn kell tartani a pénztári és informatikai rendszereket. Teljesíteni kell az élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, hulladékgazdálkodási és egyéb előírásokat.

Ezeknek a költségeknek jelentős része nem csökken ugyanolyan arányban, mint a település lakossága vagy az üzlet forgalma.

Egy kisebb bolt ezért gyakran nem azért kerül nehéz helyzetbe, mert rosszul működik, hanem azért, mert ugyanazokat az alapvető működési feltételeket lényegesen kisebb értékesítési volumen mellett kell biztosítania.

A fajlagos költségek így magasabbak lehetnek:

• a logisztikában;
• az energiafelhasználásban;
• a foglalkoztatásban;
• az informatikai rendszerek fenntartásában;
• a szabályozási megfelelésben;
• és egyes szolgáltatások igénybevételében.

A kisbolt nem csupán értékesítési pont

A kistelepülési üzletek helyzetét nem lehet kizárólag az üzlet forgalma vagy jövedelmezősége alapján értékelni.

Sok településen a helyi bolt biztosítja az alapvető élelmiszerek napi elérhetőségét. Idősebb, kevésbé mobil vagy gépjárművel nem rendelkező lakosok számára a következő nagyobb településen található üzlet nem feltétlenül jelent valós alternatívát.

A helyi üzlet emellett munkahelyet tart fenn, helyi szolgáltatási pontként működik, és más települési funkciókat is kiegészíthet.

Ha egy ilyen üzlet bezár, a következmény ezért nem pusztán az, hogy eggyel kevesebb vállalkozás működik: a helyi lakosság ellátási lehetősége romlik, nőhet az utazási kényszer, csökkenhet a település szolgáltatási szintje, további helyi munkahelyek szűnhetnek meg, ez pedig hosszabb távon a település elnéptelenedéséhez vezet.

A kistelepülési bolt működőképessége ezért egyszerre vállalkozási és települési kérdés.

Az árrésstop új versenyhelyzete a kisboltokat is eléri

A márciusban bevezetett árrésstop különösen jól mutatja, hogy a kisebb vállalkozások helyzetét nem elegendő kizárólag a közvetlen jogszabályi kötelezettségek alapján vizsgálni.

Az egymilliárd forint alatti árbevételű kereskedőkre az árrésstop közvetlenül nem vonatkozik. A nagyobb üzletekben kialakuló alacsonyabb árszint azonban versenyhatást gyakorolhat a kisebb boltokra is.

Ha a kisbolt nem alkalmazkodik, árversenyben hátrányba kerülhet, hogy ahogyan azt korábban is bemutattuk. Ha viszont csökkenti egyes alapvető termékek árát, azt sok esetben gyengébb beszerzési pozíció és magasabb fajlagos költségek mellett kell megtennie.

A májusi támogatási program ezért olyan időszakban jelenik meg, amikor a kistelepülési üzletek egyszerre szembesülnek:

• a bérek emelkedésével;
• a magas működési és energiaköltségekkel;
• a DRS-ből eredő új feladatokkal;
• a digitalizációs és informatikai követelményekkel;
• valamint az árrésstop közvetett versenyhatásával.

Ezeket a tényezőket nem lehet egymástól elszigetelten kezelni.

A legfeljebb 3 millió forintos támogatás fontos segítség – de nem minden problémára válasz

A támogatás jelentőségét nem szabad alábecsülni.

Egy kisebb üzlet számára a bér- vagy működési költségekhez nyújtott néhány millió forintos segítség érdemi hozzájárulást jelenthet a működés fenntartásához.

Ugyanakkor fontos különbséget tenni az átmeneti költségkompenzáció és a hosszú távú működőképesség között.

Egy támogatás rövid távon javíthatja a likviditást és segíthet egy nehéz időszak áthidalásában. Hosszabb távon azonban továbbra is választ kell találni arra, hogy:

• hogyan javítható az üzlet energiahatékonysága;
• hogyan csökkenthető az adminisztratív teher;
• hogyan szervezhető hatékonyabban a munka;
• milyen technológiai fejlesztés térülhet meg;
• hogyan javíthatók a beszerzési feltételek;
• és milyen további szolgáltatások erősíthetik a helyi üzlet szerepét.

A támogatás akkor a legerősebb, ha nemcsak időt vásárol a vállalkozásnak, hanem lehetőséget teremt a működés átgondolására is.

Mit tesz az ÁFEOSZ-COOP Szövetség?

A Szövetség számára alapvető kérdés, hogy a támogatási program milyen tényleges segítséget jelent a különböző helyzetben lévő vállalkozások számára, és milyen további működési problémák maradnak fenn a támogatás igénybevétele mellett is.

Emellett kiemelést érdemel, hogy sok tagvállalkozásunk nem is részesülhet a támogatásban, mivel az úgynevezett de minimis támogatási keretet már kimerítették. A Szövetség további egyeztetés irányaként jelölte meg, hogy ezek a vállalkozások is kapjanak támogatást, hiszen sok boltjuk kistelepülésen működik.