Az árrésstop első hónapjainak tapasztalatai: az ÁFEOSZ-COOP Szövetség a vállalkozói problémákkal kapcsolatban egyeztet a kormányzattal

Három hónappal az árrésstop bevezetését követően - mivel annak kivezetése az előzetes tervektől eltérően nem valósult meg - az új szabályozás tartalma, hanem annak gyakorlati működése is értékelhető. A napi kereskedelmi tapasztalatok alapján láthatóvá válnak a visszatérő végrehajtási problémák, miközben egyre pontosabban vizsgálható az is, hogyan hat az új árkörnyezet azokra a kisebb kereskedelmi vállalkozásokra, amelyekre az árrésstop közvetlenül nem vonatkozik. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség a márciusban megkezdett munkát folytatva összegyűjti és rendszerezi a vállalkozói tapasztalatokat, a jelentősebb problémákat pedig szakmai és kormányzati egyeztetéseken képviseli.

2025.március 17-én az élelmiszer-kiskereskedelem új szabályozási környezetben kezdte meg működését. Az első hetekben a vállalkozások számára elsősorban az új előírások értelmezése és a végrehajtás megszervezése jelentett feladatot.

Júniusra a kérdés megváltozott: már nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mit ír elő a szabályozás, hanem azt is, hogy hogyan működik a gyakorlatban, hiszen az előzetes tervektől eltérően az intézmény nem került kivezetésre 2025. május 31-gyel.

Mely problémák jelentkeznek több vállalkozásnál? Hol alakult ki értelmezési bizonytalanság? Milyen működési nehézségeket okoz a végrehajtás? A fogyasztóvédelmi hatóság büntetési gyakorlata hogyan alakul? Hogyan változik a versenyhelyzet? És milyen hatások érik azokat a kisebb kereskedőket, amelyek ugyan nem tartoznak a rendelet közvetlen hatálya alá, de a piacon kialakuló új árakhoz nekik is alkalmazkodniuk kell?

Az első hónapok tapasztalatainak feldolgozása azért különösen fontos, mert egy szabályozás tényleges vállalkozási hatása sok esetben csak a napi működés során válik láthatóvá.

A tagszervezeti jelzésekből szakmai ügyet formálunk

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség a március 17-i hatálybalépést követően folyamatosan foglalkozik az árrésstop végrehajtása során jelentkező kérdésekkel.

A vállalkozások tapasztalataira építve a Szövetség több alkalommal vesz részt a felmerülő problémák megvitatását szolgáló egyeztetéseken, a jelentősebb ügyeket pedig államtitkári szinten is képviseli.

Ez a márciusban megkezdett szakmai munka következő szakasza, amelynek végén el kívánjuk érni, hogy az árrésstop intézménye kivezetése kerüljön.

A közvetett versenyhatást nehezebb mérni, mint a közvetlen megfelelést

A rendelet hatálya alá tartozó vállalkozásoknál viszonylag pontosan vizsgálható, hogy mely termékeket érinti a szabályozás, milyen árrést alkalmaznak, és milyen végrehajtási feladatok jelentkeznek.

A kisebb vállalkozásoknál összetettebb a kép.

Itt azt kell feltárni, hogy az új árkörnyezet hatására:

• mely termékeknél válik szükségessé önkéntes áralkalmazkodás;
• hogyan változik az alkalmazott árrés;
• tapasztalható-e vásárlói vagy forgalmi átrendeződés;
• változik-e a bevásárlókosár összetétele;
• nőnek vagy csökkennek-e az árkülönbségek a különböző üzlettípusok között;
• és eltérően jelentkeznek-e a hatások a városi és a kistelepülési üzleteknél.

A közvetett hatások vizsgálata különösen fontos az ÁFEOSZ-COOP Szövetség tagsági körében.

A szabályozás teljes vállalkozási hatását ugyanis nem lehet kizárólag azoknak a cégeknek a tapasztalataiból megérteni, amelyek közvetlenül a rendelet hatálya alá tartoznak.

A kistelepülési üzleteknél több hatás adódik össze

A kistelepülési üzletek helyzete külön figyelmet igényel.

A májusban megnyíló kistelepülési üzlettámogatás fontos segítséget jelenthet, de a hosszabb távú működőképesség megítéléséhez az egyes hatásokat együtt kell vizsgálni.

Egy üzlet helyzetét nem lehet pusztán egyetlen költségelem vagy egyetlen szabályozási intézkedés alapján megérteni.

A valódi kérdés az, hogy az egymásra rakódó költség-, szabályozási és versenyhatások együttesen hogyan változtatják meg a vállalkozás működőképességét.

A következő lépés a problémák számszerűsítése

A vállalkozói tapasztalat fontos kiindulópont, de a jövőbeni szakmai egyeztetésen annál erősebb lesz az álláspontunk, minél pontosabban bemutatható a probléma tényleges kiterjedése és hatása.

A következő időszakban ezért egyre fontosabb annak feltárása, hogy:

• hány vállalkozásunkat érinti az árrésstop problémája
• milyen árréscsökkenést és forgalmi hatást okoz;
• eltérően érinti-e a városi és a kistelepülési vállalkozásokat.